Az egészségtudatosság hatása a kiskereskedelemre

A Nielsen 2016 utolsó negyedévi globális fogyasztói indexéből kiderül, hogy a magyarokat leginkább az egészségük foglalkoztatja: 25%-kal ez vezet az adósság (20%) és munkahelyi biztonság (18%) előtt. Minden második fogyasztó túlsúlyosnak tartja magát, ő közülük 10-ből kilencen dolgoznak azon, hogy súlyt veszítsenek. Súlycsökkentés érdekében a magyarok mintegy fele követ valamilyen diétát vagy törekszik arra, hogy étkezési szokásain változtasson. Úgy fest, az étrendi beavatkozást népszerűbbnek tartják honfitársaink, mint a testmozgást.

Mindez a vásárlói és fogyasztói szokások megváltozását hozza magával, ezért például az üzletekben külön szekciókat alakítanak ki az egészségtudatos fogyasztói réteg számára. Nem véletlenül, hiszen a fogyasztók döntő többsége hajlandó többet fizetni a számára nemkívánatos alkotóelemek nélküli élelmiszerekért. Ennek dacára a fogyasztók mintegy fele szerint nincs elegendő egészséges termék a polcokon.

Az egészségre törekvés megjelenik a konkrét kosártartalomban: a Nielsen felmérése szerint a magyarok kevesebb csokoládé, cukorka és kész tésztaétel vásárlását tervezik. A magyar fogyasztók mintegy fele emellett úgy tervezi, hogy csökkenti a zsíros ételek mennyiségét, de népszerű a kisebb adagokra történő áttérés is. A válaszadók ötöde kevesebb feldolgozott élelmiszert akar fogyasztani (21 százalék).

Ezzel párhuzamosan felértékelődnek az egészségesnek vélt kategóriák, úgymint zöldség-gyümölcs, müzliszelet, joghurt.

Az élelmiszerek árának emelkedése nagyon vagy részben befolyásolja a magyar fogyasztók döntő többségét, de nem egyedül ez határozza meg, mi kerül végül a kosárba. A vásárlást a címkén lévő információk is befolyásolják: a fogyasztók több mint negyede szerint kifejezetten fontos, milyen információkat talál a termékcímkén.

Nagy hangsúlyt kap a tápértéktartalom a magyaroknál, ez jól reflektál arra, hogy sokan étrendi úton kívánnak megszabadulni a súlyfeleslegtől. A magyarok közel háromnegyede ugyanis figyelmesen elolvassa a csomagoláson feltüntetett tápértéktartalmat.

A címkék értelmezésével honfitársaink kétharmadának akad gondja, vagyis a csomagoláson leginkább hátul feltüntetett információkat bonyolultnak, nehezen értelmezhetőnek találja. Az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett, egészségre vonatkozó állításokban sem bízunk meg vakon, nagyjából tízből hatan hiszik el, amit olvasnak.  Legkevésbé kételkedünk a feltüntetett kalóriatartalom valós és igaz voltában, míg a zsírtartalomban csupán a fogyasztók harmada bízik meg maximálisan.

Tavaly óta az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanács rendelet értelmében 2016. december 13-tól kötelezővé válik a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszereken, amely lehetővé teszi a innentől kezdve (kevés kivétellel) minden élelmiszeren fel kell tüntetni az ún. tápértékjelölést, amely az adott termék 100 grammjára vonatkoztatva megadja a főbb tápanyagok (zsír, szénhidrát, cukor, só) és az energia mennyiségét. Ezzel lényegében összehasonlíthatóvá válik a termékek 100 grammra (vagy folyadékok esetében 100 milliliterre) vetített tápanyagtartalma.

A fokozódó egészségtudatosság jele, hogy a fogyasztók mindinkább igénylik az edukációt és megfelelő tájékoztatást a termékcsomagoláson. A növekvő elvárásoknak megfelelő termékeket meg is hálálják a fogyasztók, és rendszeres, márkahű vevővé válnak.

(Megjelent az Termékmix szaklapban)